Hogyan működnek az illatok
A virágok illata varázslatos, de nyugtató és gyógyító is lehet. Az emberekhez hasonlóan a növények is képesek érzékelni az illatokat. Megérzik, ha a gyümölcsük megérett, vagy ha éhes állatok vannak a közelben.
A levendula friss illata, a rózsa finom jegyei: kellemes illat gyönyörködteti az érzékeket. Az illóolajok hatása különösen intenzív. A virágokból kivont illóolaj akár 400 illékony kémiai anyagot is tartalmaz, amelyek serkentik a szaglásunkat. Az orrban lévő szaglósejteken keresztül jelet küldenek az agyba, ahol az illatot kiértékeljük. Idegrendszerünk olyan hírvivő anyagok felszabadításával reagál, amelyek a pszichére, az endokrin és az immunrendszerünkre hatnak.
Az érett gyümölcsnek illata van
Még a mai tudományos magyarázatok nélkül is megfigyelték az ókorban, hogy a növények reagálnak a szagokra. Egyiptomban tudták, hogy a felvágott füge illata egy egész fa gyümölcseinek érését válthatja ki. Kínában füstölőt égettek, hogy a kemény körtét ehetővé tegyék. Ma már értjük, hogy miért: az etilén – a füstben található, de minden növény által termelt szagos gáz –, olyan jelzést küld, amely elindítja az érési folyamatot. Míg az ember csak az orrával szagol, addig a növények az egész szervezetükkel. Minden növényi sejt, akár a gyökerekben, akár a levelekben, rendelkezik szaglóreceptorokkal.
A fák figyelmeztetik egymást
„A növények által termelt összes illat – például a rozmaring, a bazsalikom vagy az édesgyökér illata – pontos üzenetekkel egyenértékű: ezek a növények »szavai«, a lexikonjuk! A különböző kémiai vegyületek milliói úgy működnek, mint jelek egy valódi növényi nyelvben, amelyről nagyon keveset tudunk” – magyarázza Stefano Mancuso növényi neurológus. A növények összetett nyelvét az egyiptomi hieroglifákhoz hasonlította, amelyeket csak végtelen próbálkozások után sikerült megfejteni.
Könnyebb azonban megfigyelni, hogy mennyire jól működik a növényi nyelv: azok a fák, amelyek ágai és gyökerei nem érintkeznek egymással, a levegőben terjedő szagok segítségével tudnak kommunikálni, például a ragadozókra figyelmeztetni. Például az afrikai akácfa, amikor a zsiráfok megrágcsálják, olyan gázt bocsát ki, amely figyelmezteti a közeli fákat a veszélyre. A többi fa leveleiben perceken belül méreganyagok képződnek, amelyek a zsiráfok számára ehetetlenné teszik azokat.
Az illatok emlékeket váltanak ki
Az illatok az ember számára is egy eszköz, amely segít az emlékeink tárolásában. Frissen vágott fű, karácsonyi sütemények sütése vagy egy bizonyos parfüm: az illatok kulcsot jelenthetnek a múlthoz. Ha egy bizonyos szag eléri az orrunkat, minden egy pillanat alatt visszajön, akár évtizedek múltán is. Az idegtudósok feltételezik, hogy ez annak köszönhető, hogy a szaglással kapcsolatos információk az agyunkon keresztül közvetlenül az orrból jutnak el a hippokampuszba, az agyunk „memóriavezérlő központjába”.
Referenciák
Daniel Chamovitz: What a Plant Knows: A Field Guide to the Senses. New York: Scientific American / Farrar, Strauss and Giroux: 201
Stefano Mancuso, Alessandra Viola: Brilliant Green: The Surprising History and Science of Plant Intelligence, Washington, DC: Island Press, 2015
Kathrin Meyer und Judith Elisabeth Weiss (Hrsg. für das Deutsche Hygiene-Museum Dresden): „Von Pflanzen und Menschen“, Wallstein, 2019
Eva Heuberger, Iris Stappen, Regula Rudolf von der Rohr: „Richen und Fühlen. Wie Geruchssinn, Ängste und Depressionen zusammenspielen“, fischer & gann, 2017
www.pflanzenforschung.de/de/themen/lexikon/ethylen-ethen-10096
www.pflanzenforschung.de/index.php?cID=5681
www.ds.mpg.de/2495238/Gerueche_und_Erinnerungen
