A földanya talaja szenved

Földjeinket és rétjeinket szó szerint tapossuk, pedig a talaj az élet alapja. A földkéreg élő része, a talaj megszűri az esővizet, hogy új, tiszta ivóvizet hozzon létre. Az óceánok után nem az erdők, hanem a talaj a bolygónk legnagyobb szénraktára. A talaj ereje nélkül nem lenne élelmiszer. Élelmiszereink több mint 90 százaléka a talajban terem. Minden sárgarépa, kenyér, steak, tojás, sőt még a tej is tartalmaz tápanyagokat a talajból. A talajon belül is sok minden történik: a világ állatfajainak kétharmada a föld alatt él. Egy hektár (100 méter x 100 méter) talajban több trillió mikroorganizmus, például alga, baktérium és gomba él, amelyek össztömege körülbelül (500-2000 kg = max. 2 tonna) 15 tonna. Ez körülbelül négy felnőtt hím elefánt súlyának felel meg.
 

Minden évben világszerte mintegy 10 millió hektár szántóföld vész el, ami körülbelül Dél-Korea területének felel meg. Ma a világ teljes talajterületének egynegyede jóval kevesebb humuszt és tápanyagot tartalmaz, mint 25 évvel ezelőtt, vagy már nem alkalmas a növénytermesztésre. Ennek oka az erdőirtás, a felperzseléses mezőgazdaság, az intenzív gazdálkodás és a talajlezárás (a talaj felszínének vízáteresztő anyagokkal, például betonnal és kővel való borítása új épületek, utak stb. építéséhez).

A sziklák mállásával kezdődik. A hő és a nedvesség olyan kémiai reakciókat indít el, amelyek a kőzetet a talajt alkotó finom részecskékre bontják. A földre hullott növények és állatok maradványai, valamint a levelek és tűlevelek szervesanyag-réteget képeznek, amelyet a mikroorganizmusok lassan bontanak humusszá. Ez a humuszréteg létfontosságú tápanyagokat és ásványi anyagokat tartalmaz a növények és a talajban élő kis szervezetek számára. A normál szántóföldek humusztartalma 1-4 százalék körüli. Az úgynevezett fekete talaj, amely különösen gazdag humuszban, akár 12 százaléknyi humuszt is tartalmazhat.

Mennyi hely szükséges az általad viselt ruhák és az elfogyasztott élelmiszerek előállításához, a szükséges energia előállításához, a szemét elszállításához és a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez? Ezt a számot „ökológiai lábnyomnak” nevezzük, amelyet személyenként és évente globális hektárban (gha) fejezzük ki. A Föld teljes biokapacitása a legutóbbi számítások szerint 1,7 gha/fő/év. Egy személy azonban évente átlagosan 3,3 gha-t fogyaszt. Az iparosodott nemzetekben élő emberek ökológiai lábnyoma különösen nagy. A weboldalon (data.footprintnetwork.org) láthatja, hogy mekkora az átlagos lábnyom az Ön országában.

Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok 32. elnöke már 1937-ben felismerte: „Az a nemzet, amely elpusztítja a földjét, önmagát pusztítja el.” A talaj világnapját 2002-ben a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) 17. világkongresszusán vezették be. Azóta december 5-én világszerte számos kampány hívja fel a figyelmet a Föld talajkincsének létfontosságára. A nemzetközi közösség által 2015-ben elfogadott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó 2030-ig szóló ENSZ-menetrend a talajvédelmet egyik fő céljaként határozza meg.

A talajvédelem már otthon elkezdődhet. Ha gyeped van, ne nyírd le tökéletesen, hanem hagyd, hogy számtalan virág és vadnövény nőjön rajta, élőhelyet biztosítva a kis élőlényeknek, és engedve a gyökerek sokféleségét, amelyek különböző mélységekbe nőnek a talajban. A növényvédőszer-mentes kertészkedés segít megőrizni a talajok egészségét és működőképességét, míg a lezáratlan területek lehetővé teszik, hogy az esővíz a talajba szivárogjon. A „zöldtrágya” használata javítja a talaj minőségét is. Ahelyett, hogy csupasz foltokat hagyna a kertben, ezeket a takarónövényeket el lehet vetni az erózió megelőzése, a vízvisszatartás és a talaj levegőztetésének javítása, a talaj nitrogéntartalmának növelése, valamint a talajlakó szervezetek táplálékául szolgáló új humuszképződés elősegítése érdekében. A megfelelő növények közé tartozik a csillagfürt, a kapor, a lóhere, a körömvirág és a bükköny. Így működik: vess zöldtrágya növényeket. Röviddel a virágzás előtt kaszáld vagy taposd le őket, vagy hagyd, hogy megfagyjanak és elfonnyadjanak, a nagyobb növényi részeket pedig visszavághatod. Ezután használd őket mulcsként a kerti ágyásban, és dolgozd őket a talajba.

 

Hivatkozások:

www.boell.de/sites/default/files/bodenatlas2015_iv.pdf
www.agrarheute.com/management/finanzen/zehn-fakten-ackerboden-445152
www.bmel.de/DE/Landwirtschaft/Pflanzenbau/Boden/Boden_node.html
www.umweltbundesamt.de/presse/pressemitteilungen/weltweit-gehen-jaehrlich-10-millionen-hektar
www.umweltbundesamt.de/themen/abschlussveranstaltungen-internationalen-jahr-des)
https://www.bund-mecklenburg-vorpommern.de/service/meldungen/detail/news/noch-60-ernten-dann-ist-schluss/
www.fao.org/soils-2015/events/detail/en/c/338738/
www.scientificamerican.com/article/only-60-years-of-farming-left-if-soil-degradation-continues/
www.lfu.bayern.de/buerger/doc/uw_67_umweltmedium_boden.pdf
https://www.umweltbundesamt.de/daten/flaeche-boden-land-oekosysteme/boden/humusstatus-der-boeden#textpart-1
https://www.wwf.de/earth-overshoot-day/
http://data.footprintnetwork.org/#/
https://www.oxfordreference.com/view/10.1093/acref/9780191843730.001.0001/q-oro-ed5-00008907 
https://gsf.globalsoilweek.org/thematic-areas/sustainable-development-goals
www.nabu.de/umwelt-und-ressourcen/oekologisch-leben/balkon-und-garten/pflege/giftfrei/00583.html)
http://region-hannover.bund.net/fileadmin/bundgruppen/bcmshannover/Universum_Kleingarten/Flyer_zum_Download/Flyer_Gruenduenger_Universum_Kleingarten.pdf