megacities-banner_hd.jpg
természet

Élet a megavárosok korában

Ha a dédszüleinkre gondolunk, hogyan és hol éltek, valószínűleg vidéken, egy kis közösségben. 1900-ban a világ népességének mindössze 16 százaléka élt városban. Bár a városok még mindig csak a világ területének 2 százalékát teszik ki, a világ népességének több mint fele ma már városban él. 2018-ban világszerte 548 olyan város volt, amelynek több mint 1 millió lakosa volt, és 33 úgynevezett megaváros – 10 millió lakosnál nagyobb metropolisz – volt.

cities_houses_trees.jpg

Japán fővárosát, Tokiót jelenleg a világ legnagyobb megavárosának tekintik. Hogy jobban érzékeltessük: ha Tokió egy ország lenne, 37 millió lakosával a legnépesebb országok listáján a 38. helyen állna – Lengyelország (38,5 millió) után és Kanada (35,9 millió) előtt.

mega-cities-glas-concret-sky.jpg
cities_skyscraper_glasfront
mega-cities-mirroreffect-sky.jpg

A városok növekednek

Az ENSZ adatai szerint 2030-ra az emberiség 60 százaléka várhatóan városokban fog élni. Luanda (Angola), Dar es Salaam (Tanzánia), Bagdad (Irak), Chennai (India), Bogota (Kolumbia), Chicago (USA) és London (Nagy-Britannia) várhatóan megavárossá válik a jövőben. A japán Oszaka lehet a legidősebb megaváros 2030-ra – ekkorra a becslések szerint a lakosság 31 százaléka 65 év feletti lesz. A kanadai Global Cities Institute előrejelzése szerint 2100-ra Dar es Salaamnak 73 millió lakosa lesz.

cities_from_above.jpg

Lehetőségek és kockázatok

A nagyvárosok lehetőséget kínálnak a fenntartható fejlődésre, a társadalmi és technikai innovációra és az egyéni életmódra. A folyamatos és gyors növekedés azonban sok nagyváros infrastruktúráját túlterheli. A tünetek közé tartoznak a zsúfolt és tönkrement utak, a megbízhatatlan energiaellátás, az ihatatlan víz, a piszkos városrészek és a magas szintű részecskekibocsátás. Emellett fény- és légszennyezés is van. Rajiv Desai indiai orvos és tudományos blogger a megavárosok jól működő területeit a „városok VIP-zónájaként" jellemzi. A nagyvárosok által a független, önrendelkező életre kínált lehetőségek egyben a magány, az egzisztenciális válság és a természettől való elidegenedés kockázati tényezői is.

A zöld egy természetes légkondicionáló

A városi zöldfelületek alapvető fontosságúak a (jó) élethez a nagyvárosokban. Függőleges zöldségfarmok, zöld tetők és homlokzatok, amelyek segítenek a levegő tisztításában, parkok tavakkal vagy zöld zónák a tömítetlen felületeken: a növények és fák szén-dioxid-tárolóként és finom porszűrőként működhetnek a nagyvárosokban. Az utcakanyonok, a nagy beépítési sűrűség és az olyan építőanyagok, mint a kő, a beton és az aszfalt, amelyek forróság esetén gyorsan felmelegednek, hőstresszt okoznak az emberek és az állatok számára. A természetes zöld növényzet úgy működik, mint egy természetes légkondicionáló. A helyi levegő és a talaj hőmérsékletének szabályozásával a zöldterületek segítenek elkerülni a városok belvárosi hőszigeteit. Eközben a sövények, parkok és fasorok segítenek csökkenteni a zajszennyezést.

cities_river.jpg

Az építészet életre kel

A fenntartható, városi zöld építés előmozdítása érdekében  építészeti kísérleteket végeznek az „épületbotanika" új területén. A növekvő fákat élő, variálható építőanyagként használják, és a növényeket beépítik az építészeti tervezésbe. Az egyik példa erre Ferdinand Ludwig német építész „platánfa-kockája": a baden-württembergi Nagold városában számtalan platánfát ültettek egy háromszintes, járható fémállványba. Idővel a fák összenőnek, és a tartószerkezetet alkotják. Az ilyen élő építmények célja, hogy pozitív hatást gyakoroljanak a város ökoszisztémájára, és szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a városlakók és a természet körforgása között. Az építészeket az indiai Meghalaya esőerdejében élő khasi nép élő gyökérhídjai ihlették. 
 

cities_green_reflexion.jpg
cities_new_tree.jpg
cities_green_spot.jpg

A mikrokörnyezet zöldítése

Amit a várostervezők és építészek nagy léptékben vizsgálnak, azt az egyének saját mikrokörnyezetükben gyakorolják. Az emberek zöldítik lakásaikat, erkélyeiket, belső udvaraikat vagy a környéküket. A virágok, füvek és fák organikus, változó formái és változó színei a város statikus építészetének ellenpontjaként szolgálnak. Olyan szakmák jelennek meg, mint a „greenterior designer", vagyis zöld belsőépítész, és a „fenntartható belsőépítész", amelyek a fenntartható, zöld életterek tervezésével foglalkoznak.

A természet leföldel minket

A beültetett lakókörnyezet és maga a kertészkedés is nyugtatja a lelket és a pszichét. Számos tanulmány kimutatta, hogy a természet megtapasztalása mennyire fontos a jóllétünk szempontjából. Már egy rövid kapcsolat a természettel egy zöld városi környezetben is segíthet felvidítani a hangulatunkat és megújítani az energiánkat, miközben csökkenti az olyan negatív érzéseket, mint az agresszió, a félelem és a düh. A természetpszichológusok megállapították, hogy a gyermekek szociális, kognitív, érzelmi és motoros fejlődése szempontjából minden természethez kötődő kapcsolat előnyös. Richard Louv amerikai ökoaktivista (The Nature Principle. Reconnecting with Life in a Virtual Age, 2012) meggyőződése: „minél high-tech-szerűbbek leszünk, annál több természetre van szükségünk!"

cities_people_in_park.jpg

Önellátás és közösség

Az egymillió lakosú városokban élő emberek egyre nagyobb számban hoznak létre működő, falusias élményt nyújtó tereket a kertészetekben és a városi kertészeti projektekben, és saját gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények termesztésével nyerik vissza kicsit autonómiájukat. A névtelen városban a növények elősegíthetik a közösségi érzést: lehet, hogy valaki ismeri a legjobb paradicsomtermesztési technikát, vagy van palántája, amit megoszthat, a szomszéd gyerekek segíthetnek a burgonya betakarításában, vagy egy munkatárs hozzájárulhat ahhoz, hogy a tojáshéj trágyaként legyen használható. Egy kis doboznyi kerti vetemény megnyugtató ajándék lehet egy rászoruló barátnak.
Tudtad? Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló évtizede 2020-ig tart. Az ENSZ felszólította a globális közösséget, hogy álljon ki a biológiai sokféleségért. Akár az erkélyen termesztett növényekkel is hozzájárulhatunk a változáshoz.

urban_gardening.jpg

Források:

https://ourworldindata.org/urbanization 

www.bbsr.bund.de/BBSR/DE/Veroeffentlichungen/ministerien/BMUB/VerschiedeneThemen/2015/gruenbuch-2015-dl.pdf?__blob=publicationFile&v=2

https://ourworldindata.org/urbanization

https://www.destatis.de/DE/Presse/Pressemitteilungen/2018/07/PD18_253_91.html

https://de.reuters.com/article/deutschland-bev-lkerung-idDEKBN1K00P7

https://geoplay.de/rankings/einwohner.aspx

https://www.destatis.de/DE/Presse/Pressemitteilungen/2018/07/PD18_253_91.html 

http://www.urbangateway.org/news/these-will-be-worlds-megacities-2030 

https://www.weforum.org/agenda/2018/10/mapping-the-world-s-new-megacities-in-2030/  

https://www.visualcapitalist.com/worlds-20-largest-megacities-2100/

https://www.un.org/development/desa/publications/2018-revision-of-world-urbanization-prospects.html

https://timesofindia.indiatimes.com/edit-page/Incredible-India-Indeed/articleshow/5232986.cms

https://davidsuzuki.org/wp-content/uploads/2017/09/impact-green-space-heat-air-pollution-urban-communities.pdf

www.bbsr.bund.de/BBSR/DE/Veroeffentlichungen/ministerien/BMUB/VerschiedeneThemen/2015/gruenbuch-2015-dl.pdf?__blob=publicationFile&v=2

http://heatresilientcity.de/

www.dega-gartenbau.de/Baeume-als-Feinstaubfilter,QUlEPTU1NDMxNDgmTUlEPTUxODQw.html

www.pflanzenforschung.de/de/journal/journalbeitrage/gruene-oasen-zum-durchatmen-pflanzlicher-filter-verbess-10720

www.detail.de/artikel/baubotanik-lebende-architektur-32392/#

www.greenpeace-magazin.de/nachrichten/wie-ein-architekt-mit-baumgebaeuden-staedte-lebenswerter-machen-moechte)

www.eco.ca/career-profiles/sustainable-interior-designer/ www.callwey.de/buecher/wohnen-in-gruen/

www.wanderforschung.de/files/gruentutgut1258032289.pdf

Herbert Renz-Polster/Gerald Hüther: „Wie Kinder heute wachsen: Natur als Entwicklungsraum“, Beltz Verlag

http://richardlouv.com

www.evidero.de/die-ur-geschichte-des-urban-gardenings

www.undekade-biologischevielfalt.de/un-dekade/die-un-dekade-biologische-vielfalt/

Kapcsolódó cikkek