hd_woman_forest_bathing
természet

Miért olyan pihentető a fák illata?

Még azok is, akik soha nem jártak igazi erdőben, a legtöbben fényképek vagy filmek alapján tudják, hogyan néz ki egy kanadai, japán, szibériai vagy a németországi erdő. Az erdők számunkra, emberek számára rejtélyesek. Még ha el is jutunk a mélyükre, akkor is csak látogatók maradunk.

A fák nagy hatással vannak a Föld éghajlatára. Tisztítják a levegőt. Amikor az erdőben esik az eső, nemcsak gyönyörű hangot ad, hanem felfrissíti a levegőt is, és különleges illatot bocsát ki, amely felkavarja az érzékeinket. Az erdő illata egészen különleges. Ami korábban inkább csak egy érzés volt, azt ma már a tudomány is bizonyítja, és „biofília hatásnak" nevezi. Ha kimegyünk az erdőbe, belélegezzük az erdő illatát, és hagyjuk, hogy a zöldellő növényzet kifejtse hatását, az gyógyító hatással lehet ránk, emberekre. De az erdő puszta „hatásokra" való redukálása nem méltó ennek a holisztikus élménynek a leírására.

Vágyakozás a természet után

Az ENSZ becslései szerint 2050-re a Föld három lakosából kettő városi környezetben fog élni. Jelenleg 31 megaváros létezik világszerte – 2050-re valószínűleg 50 ilyen város lesz.

Ezen városi gócpontok mindegyike több mint 10 millió lakost számlál. Nemcsak az emberek tömege, hanem a növekvő digitalizáció is azt eredményezi, hogy az emberi élet egyre távolabb kerül a természettől.

Nem csoda, hogy sokan vágynak a természettel való kapcsolatra, a természet megtapasztalására.

A fákkal körülvéve az emberek képesek valami átfogó és összetett élményt megtapasztalni. Valami olyasmit, amit nehéz szavakba önteni. A japánok „shinrin-yoku"-ról beszélnek, ami „erdőfürdőzést" jelent. Ez nem azt jelenti, hogy egy bokrok és aljnövényzet között megbújó tóban vagy patakban kell fürödni. A természetben való elmerülést jelenti minden érzékszervünkkel. A természetben való tudatos séta, melynek célja nem más, mint eggyé válni az erdő légkörével, érzékszervi benyomásokat gyűjteni, a stresszt csökkenteni – ez a „shinrin-yoku" lényege. Amióta az emberek megismerték számos pozitív hatását, Japánban az erdőterápia beépült az állami egészségügyi rendszerbe.

Világméretű kutatás

Nemcsak Japánban, hanem világszerte kutatják a tudósok, hogy mi az, ami olyan jótékony hatással van az erdőben, amikor elmerülünk a tiszta, zöld növényzetben. Lehet, hogy a viszonylag alacsony hőmérséklet növeli a fizikai teljesítményt? A különleges fényviszonyok is szerepet játszanak? Vagy a zöld szín miatt van, amely bizonyítottan nyugtató hatással van a vegetatív idegrendszerre és elősegíti a gyógyulási folyamatokat? Talán a ruganyos erdei talaj, amely különösen jót tesz az ízületi és hátproblémáknak? Vagy a különleges nyugalom, amit az erdő áraszt?

Több fa, kevesebb betegség?

Egy tanulmány szerint a természetes, zöld környezetben eltöltött 20 perc elegendő ahhoz, hogy érezhetően csökkentse a stresszhormonok szintjét. A kortizolszint csökken, miközben bizonyos enzimek, amelyek a stressz során fokozottan felszabadulnak, lebomlanak. A kutatók a „Frontiers in Psychology" című tudományos folyóiratban „természetpirulának" nevezik, és adataik az erdők és az emberi psziché témakörében tett számos megállapítás részei. Az 1980-as években például Roger Ulrich svéd kutató felfedezte, hogy azok a betegek, akik műtét után a kórház ablakából egy festői zöld tájra néztek, kevesebb fájdalomcsillapítót igényeltek és gyorsabban gyógyultak. Később Marc Berman amerikai környezetpszichológus jött rá, hogy a zöld területek lakói kevésbé szenvedtek szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben.

A természet békét hoz nekünk – az erdőfürdő összeköt bennünket önmagunkkal.

Az erdőben nincs mit vásárolni, nincsenek rövid távú kísértések, és még a mások által kitűzött célok is távolabbinak tűnnek, ahelyett, hogy csak nagyobb nyomást gyakorolnának. Az erdő közepén a részévé válunk. Egyszerre érezzük magunkat emelkedettnek és földhözragadtnak. Hol máshol lehet ilyen intenzíven megtapasztalni a valamivé válás és az elmúlás kölcsönhatását? A holt fa az erdő talaján hever, míg az általa létrehozott termékeny talajon fiatal lóhere nő. A természetes körforgás közepette átalakulás megy végbe bennünk.

forest_visit_male.jpg
forest.jpg
woman_smell_forest.jpg

The scent of the forest appeals to our senses

„Az erdőben a kommunikáló immunrendszerünk úgy működik, hogy a fákkal és más növényekkel kommunikál” – írja Clemens G. Arvay osztrák biológus és növénytudós. Úgy tűnik, hogy az erdei levegőt természetes módon betöltő illóolajok is szerepet játszanak. A fák azért termelik ezeket az olajokat, hogy megvédjék magukat az olyan károsító hatásoktól, mint a hő vagy a kártevők, és ezek az ágakon és tűkön keresztül áramlanak ki. Az erdőben való tartózkodásunk alatt bőrünkön és tüdőnkön keresztül szívjuk fel az olajokat. Az úgynevezett terpének, amelyek a helyi lucfenyő, jegenyefenyő és erdei fenyő tűlevelében és ágaiban is előfordulnak, és aromás olajként desztillálhatók, különösen jótékony hatással vannak az egészségre.

Ezüst jegenyefenyő és szibériai jegenyefenyő

Ez az aroma az ezüst jegenyefenyőkben és a szibériai jegenyefenyőkben főként a tűlevelekben, de a fiatal termő tobozokban is koncentrálódik. Aromás illóolajuk meleg, gyümölcsös jegyekkel rendelkezik, amelyek a friss mandarinhéj illatára emlékeztetnek.

A faillatok kellemes aromát árasztanak, és hagynak minket fellélegezni. Ez egy másik fontos oka lehet annak, hogy jól érezzük magunkat az erdőben: a fák segítenek mélyebben lélegezni, így csökkentve a stresszt. Valójában a stressz egyik problémája, hogy gyors, felszínes légzéssel és légszomjjal jár.

„Az új, erdei illatú tusfürdőnk éppen a legjobbkor érkezett. Az illat az erdőt és a természetet idézi fel érzékszerveinkben."

Nicolas Fabre, a Weleda termékmenedzsere

A városlakó, aki egész nap egy légkondicionált irodában ül, éppúgy a fejlesztés célcsoportja, mint a természetbarát, aki rendszeresen a szabadban tartózkodik.

Egy térképre pillantva láthatjuk, hogy a természet nincs is olyan messze, mint gondolnánk. Kék bolygónk egyben zöld bolygó is, négymilliárd hektárnyi erdővel – a világ szárazföldi területének csaknem egyharmadával. A zöld természetesen relatív, és felmerül a kérdés: Mi mozgat meg minket a legjobban? A tavasz frissessége? Az erdő frissítő hűvössége nyáron? Vagy a színek tűzijátéka, amely ősszel sziporkázik az érzékeinken? Ne feledkezzünk meg a télről sem, mert az erdei látogatások még ilyenkor is valami nagyon különlegeset rejtenek magukban. A színpszichológiában azt mondják, hogy a fehér nem épít feszültséget, hanem unalmasnak tűnik. De pont ez az, ami jót tesz nekünk egy havas séta során: kevesebb izgalom és figyelemelterelés.

Utána, egy csésze tea vagy egy fürdő mellett, az erdőben való elmerülés élménye csodálatosan visszhangozhat az elménkben. Egy pihentető zuhany vagy egy megnyugtató fürdő, amely az ezüstfenyő illatával borít be minket, szintén hasonló hatással lehet egy mozgalmas nap végén vagy pusztán az élvezet kedvéért:

Újra összeköttetésben érezzük magunkat – azzal, ami lényeges.

Egy tipp hangulat gyors javításához:

  1. Tölts meg egy tálat meleg vízzel. Mártsd bele a könyöködet, hogy teszteld a vizet — a könyök érzékenyebb, mivel nincs rajta bőrkeményedés.
     
  2. A tál méretétől függően adj hozzá 10-20 csepp Weleda Harmónia fenyőillatú aromatusfürdőt.
     
  3. Márts egy kis törülközőt vagy borogatást a fürdővízzel teli tálba, és helyezd a nedves, langyos törülközőt a nyakadra, majd fedd le egy száraz törülközővel.
     
  4. Lélegezz, lazíts, sóhajts.

 

  1. A maradék aromakeveréket tedd a tálba, egy szép, meleg helyre, hogy az illat még jobban szétterjedjen a szobában.
     
  2. Vedd le a nyakpakolást, amikor a törölköző kihűlt.
     
  3. Élvezd ki az érzést, és folytasd felfrissülve a napot.

Források: 

  1. 2016, Clemens G. Arvay: The Biophilia Effect: A Scientific and Spiritual Exploration of the Healing Bond Between Humans and Nature.

2014, Jan Albert Rispens: Bäume verstehen lernen.

2018, Revision of World Urbanization Prospects. https://population.un.org/wup/

2019, “Urban Nature Experiences Reduce Stress in the Context of Daily Life Based on Salivary Biomarkers”, Frontiers in Psychology.

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2019.00722/full

2015, “Neighborhood greenspace and health in a large urban center”.

https://www.nature.com/articles/srep11610

 

Kapcsolódó cikkek