Mitől lesz termékeny és egészséges a talaj?

Az egészséges talaj tápanyagokat biztosít és az egészséges élelmiszertermelés alapja. A talaj minősége és termékenysége befolyásolja, hogy mennyi gyümölcs, zöldség és gabona terem. Még a gyógyszerekben és kozmetikai termékekben használt növények sem tudnak egészséges talaj nélkül fejlődni.

A talaj megszűri a vizet, megköti a szennyező anyagokat és tiszta ivóvizet biztosít. Lehetővé teszi, hogy a víz a talajba süllyedjen, és szivacsként szívja magába az esővizet. Az ép talaj súlyának többszörösét képes tárolni vízben. Elnyelőképessége megakadályozza az árvizeket és az aszályokat.

Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlatvédelemhez. Becslések szerint a talajban világszerte mintegy 2700 gigatonna szén van tárolva. Ez több, mint a légkörben és az összes élő biomasszában együttvéve. A talaj a humuszban, a tőzegben, a talajüledékben és az ásványi anyagokban tárolja a szenet, az óceánok után ez a legnagyobb szén-dioxid-nyelő. A talajban élő szervezetek milliói és milliói alakítják át a növényekhez kötött szenet humusszá. Ez a szerves, sötétbarna anyag nagyjából 50 százalékban szénből áll.

A talajok globális szén-dioxid-tárolási potenciálja becslések szerint évi 2-5 milliárd tonna CO₂-t jelent. A fenntartható talajművelés önmagában több millió tonna CO₂-t takaríthat meg.

A talajok szabályozzák az anyag- és energiakörforgást, élelmiszert és takarmányt termelnek, épületek alapjául szolgálnak, nyersanyagokat tartalmaznak, valamint természeti és kultúrtörténeti információkat tárolnak. A talaj a Föld egyik legértékesebb kincse, és az egyik legbecsesebb, amit meg kell védenünk: ez a létünk alapja. A mindennapi életben a talajra gyakran nem fordul figyelem, még akkor sem, ha tele van élettel.

• Élelmiszereink 95 százaléka a talajban terem.
• A humuszos talaj a súlyának 3-5-szörösét képes tárolni.
• A világ talajai 2700 milliárd tonna szenet tárolnak – körülbelül háromszor annyit, mint a légkörben.

A humuszképződés a talajban végbemenő folyamatos átalakulási folyamat. Ez a kulcsa az egészséges talajnak, amely akkor válik termékenyebbé, ha az élőlények közössége, az úgynevezett talaj táplálékhálózata együttműködik. Ezek az apró élőlények és mikroorganizmusok lebomlanak és elkeverednek a talajban, háromdimenziós talajszerkezeteket alkotva. Az úgynevezett agyaghumusz-komplexek sok pórussal, járattal és üreggel rendelkeznek a levegő és a víz számára. Az élőlényeknek elegendő levegőt biztosítanak a lélegzéshez, a növények gyökereinek pedig vizet és helyet a növekedéshez. Az agyaghumusz-komplexek nedvesen tartják a talajt, lazábbá, porózusabbá és stabilabbá teszik azt.

A humuszban gazdag talajok ellenállóbbak a szél- és vízerózióval, a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Sok mindent meg kell tenni az talajvilág számos teremtményének megóvása érdekében, időt és megfelelő tápanyagokat kell adni nekik, hogy támogassuk értékes munkájukat.

• A bolygónk összes élőlényének1/4-1/3 -a a talajban él.
• A talaj térfogatának 40-60 százalékát a pórustér, azaz a talajrészecskék közötti tér teszi ki.
• Egy 1 négyzetméternyi talaj is már rengeteg földigilisztának ad otthon. Egymás mellett felsorakoztatva több mint 1000 kilométer hosszúak is lehetnek.

Egy maréknyi talaj egy maréknyi élet. Sehol nem ennyire sűrű az élet. Néhány földigilisztát, csigát és bogarat leszámítva azonban az élőlények túlnyomó többségét alig látjuk. Pedig a talajban a fajok óriási sokfélesége van jelen. A tudósok megszámolták a talajban élő egyes organizmusokat, és megállapították, hogy a biológiai sokféleség sehol sem nagyobb, mint a talajban. Számtalan növény, állat, gomba és mikroorganizmus dolgozik a föld alatt, hogy az elhalt szerves anyagot humusszá alakítsa. Hozzájárulnak az egészséges, termelékeny ökoszisztémához. Egy köbméter egészséges talaj – képzeljük el a talajt egy kockában, amelynek minden oldala egy méter hosszú – több mint 5000 milliárd élő szervezetnek ad otthont. Összehasonlításképpen: a Földön 7,8 milliárd ember él.

Bár a talaj biodiverzitása még mindig kevéssé ismert, a tudósok tudják, hogy a talaj leggyakoribb lakói a növényi és állati mikroorganizmusok. Egy gramm talaj 100 millió baktériumot tartalmazhat, 4000-7000 különböző fajjal. A gombákkal és algákkal együtt összetett vegyületeket, például fehérjét, cellulózt és lignint bontanak le, hogy új tápanyagokat hozzanak létre, amelyek táplálékot biztosítanak a növények számára – a komplex táplálkozási kapcsolatok saját kis univerzuma.

A földigiliszták döntő szerepet játszanak a talaj termékenységében. A talajrétegek között vándorolva méteres mélységű alagutakat ásnak, amelyeket nyálkájukkal stabilizálnak. Ezek az alagutak egészen az alapkőzetig érhetnek. A levegő és a víz beáramlik az üregekbe, és helyet biztosít a növényi gyökerek számára a terjedéshez. A gyökerek a növényi maradványokat a mélyebb talajrétegekbe szállítják, így a humusztartalom itt is megnő. A földigiliszták szó szerint megművelik, fellazítják és levegőztetik a tömörödött talajt. Minden mezőgazdasági eszköznél aprólékosabban dolgoznak, a növényi maradványokat és a talajrészecskéket keverik össze. Ezenkívül a földigiliszták mindent megemésztenek a talajban. Bélrendszerükben a szerves anyagok ásványi anyagokkal és mikroorganizmusokkal egyesülnek. A kertészek nagyra értékelik az ürüléküket, a növényeknek pedig szükségük van rájuk: a növények táplálásához nélkülözhetetlenek a mikro- és makrotápanyagokkal, például nitrogénnel, magnéziummal és foszforral dúsított agyag-humusz komplexek.

A talaj minden sokfélesége ellenére véges, értékes erőforrás. 5 cm talaj előállítása 1000 évig is eltarthat. Csak a termékeny talaj képes hosszú távon táplálni minket, és a természet alapjául szolgálni.

Organizmusok, amelyek 1 négyzetméter egészséges talajban, 30 centiméter mélyen élhetnek:

• 60 000 000 000 000 baktérium
• 1 000 000 000 000 gomba
• 500 000 000 állati egysejtű
• 10 000 000 fonálféreg
• 1 000 000 alga
• 150 000 atka
• 100 000 ugróvillás
• 25 000 fehér féreg
• 200 földigiliszta
• 200 légylárva
• 150 százlábú
• 100 bogár
• 50 szárazföldi ászkarák
• 50 pók
• 50 csiga

A talaj és az éghajlat kölcsönösen befolyásolják egymást. A szakértők feltételezik, hogy az éghajlatváltozás felgyorsítja a talajromlási folyamatokat, ami a talajból történő CO₂-szivárgás növekedését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a CO₂-kibocsátás erősíti a globális felmelegedést. A talajlakó szervezetek aktivitása azonban számos más tényezőtől, például a víz és a tápanyagok elérhetőségétől függ, ami megnehezíti az előrejelzéseket. Egy dolog egyértelmű: az egészséges talajok jobban tárolják a CO₂-t, és ezáltal közelebb visznek minket az éghajlatvédelmi célok eléréséhez.

A növényvédő szerek, a műtrágyák és a nehéz mezőgazdasági gépek azonban károsítják a talajt, ami több tonna üvegházhatású gáz kibocsátását okozza. Az intenzív talajművelés felbontja az agyaghumusz-komplexeket, feltárva és lebontva a bennük lévő szerves anyagot. Emellett több oxigén jut a talajba, ami serkenti a talaj mikroorganizmusait, és aktívabbá teszi őket az értékes humusz visszafordíthatatlanul CO₂-dá történő feldolgozásában. A talajvízszint csökkentése a nedves réteken a szántóföldek létrehozása érdekében gyengíti a talajt. Ezután a mikroorganizmusok gyorsan lebontják a talaj szénkészletét.

Becsült globális szénkészletek:

• 38 000 milliárd tonna az óceánokban.
• 2700 milliárd tonna a talajban.
• 780 milliárd tonna a légkörben.
• 575 milliárd tonna a növényzetben.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 31 százalékát közvetlenül a mezőgazdaságnak és a földhasználat változásának tulajdonítja.

Első pillantásra egy maréknyi talaj nem tűnik soknak. Barna darabkák, néhány kő, talán gyökértörmelék, és ha szerencséd van, egy földigiliszta is ott tekereg benne. De mennyire egészséges a talaj – a baktériumok, bogarak és számos más élőlény otthona?

A talaj egészségének megítéléséhez el kell gondolkodnunk azon, hogy mire van szüksége a föld alatt élő földigilisztáknak és más keményen dolgozó egyedeknek a jó élethez. Először is, egész évben szükségük van táplálékra: szeretik a növényeket, a növényi maradványokat és még a komposztált trágyát is. Nem szeretik a mérgeket, vagy ha az otthonukat felforgatják, vagy tömörítik. A talaj felszántása a függőlegesen elhelyezkedő talajrétegeket összekeverheti. A felszínen hirtelen nem marad táplálék, ami kiéhezteti az olyan alomlebontókat, mint a csigák, százlábúak, bogarak és szárazföldi ászkarákok.

Csak Németországban körülbelül 46 különböző földigiliszta-faj létezik. Az intenzíven művelt földeken csak néhány faj aktív. A többi növény nem képes túlélni a puszta, kimerült talajban, legyen szó kertről vagy szántóföldről. Ez azt jelenti, hogy nem tudják ellátni központi feladatukat, a talaj levegőztetését és az árvízvédelmet.

• Az európai talajok 45 százaléka minőségi veszteséget mutat, amit az alacsony szervesanyag-tartalom bizonyít.
• Az előrejelzések szerint évente 60 000-400 000 tonna mikroműanyag landol Európa földjein, és több százezer tonna szennyvíziszappal terítik.
• A Balti-tenger 70 000 négyzetkilométernyi talaját biológiailag halottnak tekintik. Az ok: a mezőgazdaságból származó túlzott nitrogén- és foszforszint.

Európa talaja nyomás alatt van. Életereje a vegyszeres műtrágyák és permetezések, a túlzott használat és az erózió miatt egyre csökken, amelynek szakkifejezése a talajromlás. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a legtöbb talaj humusztartalma 2 és 10 százalék között van. Ezt a vékony réteget úgy használjuk, mintha kimeríthetetlen forrás lenne – évente több mint 20 milliárd tonna termőföldet veszítünk el.

Maga a talaj növénytakarót akar, de az emberek megtagadták ezt a védelmet, így hatalmas kiterjedésű, kopár mezőgazdasági területeket tettek ki a szélnek és a víznek. Erodálják a talajt, hatalmas porfelhőkben fújják vagy mossák el a termékeny réteget.

Máshol az emberek ráépítenek a talajra és lezárják azt, ezzel helyrehozhatatlanul tönkretéve a talajt. A túllegeltetés és az erdőirtás szintén károsítja a talajt. A leromlott talaj már nem tudja betölteni többszörös funkcióját, elveszíti az esővíz felszívásának és a talajba vezetésének képességét. Évről évre hallunk a hatásokról a médiában: a talajvízszint süllyed.

• világszerte 2000 millió hektárnyi talajt érint az ember okozta talajromlás.
• Az EU-ban évente 970 millió tonna termőföldet mosnak el a heves esőzések.
• A világ eredetileg mezőgazdasági művelésre használt földterületeinek ¼-e súlyosan károsodott vagy elpusztult.
• 4 millió hektárt érint a talaj szikesedése, főként a mediterrán és kelet-európai országokban.
• Csak Németországban naponta 60 hektár beépítetlen területet alakítanak át lakások és utak céljára – ez évente majdnem 31 000 futballpálya.

Dús zöld rétek, hullámzó gabonamezők, pompás kukoricaszárak és sárga repce, ameddig a szem ellát: a látvány lenyűgöző. A látszat azonban csalóka: egy szántóföld bujasága semmit sem mond a föld alatti talaj állapotáról. A termőföldek már régóta nem jelentenek tápanyagban gazdag alapot az egészséges növénynövekedéshez. Ez azért van, mert az ipari mezőgazdasági rendszerek nem fenntartható módszereket, hanem szintetikus szereket használnak. A növényvédő szerek a talajbaktériumok és a földigiliszták által végzett természetes kártevőirtás helyébe léptek. A természetes tápanyagok újrahasznosítását mesterséges műtrágyákra cserélték. A monokultúrák, a szántás és a műtrágyázás rövid távon növelheti a terméshozamot, de hosszú távon a talaj egészsége és termékenysége szenved. A talaj fokozatosan pusztán tartóaljzattá degradálódik.

• A Földön mintegy 1400 millió hektárnyi szántóföld található.
• Évente 10 millió hektár értékes mezőgazdasági terület vész el.
• Németországban 16,7 millió hektár földterületet használnak mezőgazdasági célra.
• Ennek 8 százaléka biogazdálkodásból származik.

Bodenatlas 2015, Der Boden (Susanne Dohrn), Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) GmbH, Deutsche Welle, Deutscher Landwirtschaftsverlag, Deutschlandfunk, Energiewende-Magazin 6/2020, Europäische Umweltagentur, FiBL, Johann Heinrich von Thünen-Institut, Julius Kühn-Institut, Kreo 01/2020, Max-Planck-Gesellschaft, Nature & More, oekolandbau.de, Saatgut (Anja Banzhaf), Save Our Soils, Slow Food, Statista, Stiftung Wissenschaft und Politik, Umweltbundesamt, Was ist und wie entsteht Humus? (Schnug / Haneklaus), World Ocean Review, WWF, Zukunftsstiftung Landwirtschaft (Wege aus der Hungerkrise, 2013)

Szöveg: Susi Lotz