hd_root_out_of_soil.jpg
természet

Mitől lesz termékeny és egészséges a talaj?

Miért véges, értékes erőforrás a talaj, amelyet meg kell védenünk?

Bolygónk évmilliók alatt dinamikus talajökoszisztémát alakított ki. Számtalan élő szervezet járul hozzá a szén körforgásához és a talaj termékenységének fenntartásához. A talaj azonban veszélyben van, és szüksége van a támogatásunkra.

Mit tesz a talaj az emberért és a természetért?

Az egészséges talaj tápanyagokat biztosít és az egészséges élelmiszertermelés alapja. A talaj minősége és termékenysége befolyásolja, hogy mennyi gyümölcs, zöldség és gabona terem. Még a gyógyszerekben és kozmetikai termékekben használt növények sem tudnak egészséges talaj nélkül fejlődni.

A talaj megszűri a vizet, megköti a szennyező anyagokat és tiszta ivóvizet biztosít. Lehetővé teszi, hogy a víz a talajba süllyedjen, és szivacsként szívja magába az esővizet. Az ép talaj súlyának többszörösét képes tárolni vízben. Elnyelőképessége megakadályozza az árvizeket és az aszályokat.

Hogyan befolyásolja egymást a talaj és az éghajlat

Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlatvédelemhez. Becslések szerint a talajban világszerte mintegy 2700 gigatonna szén van tárolva. Ez több, mint a légkörben és az összes élő biomasszában együttvéve. A talaj a humuszban, a tőzegben, a talajüledékben és az ásványi anyagokban tárolja a szenet, az óceánok után ez a legnagyobb szén-dioxid-nyelő. A talajban élő szervezetek milliói és milliói alakítják át a növényekhez kötött szenet humusszá. Ez a szerves, sötétbarna anyag nagyjából 50 százalékban szénből áll.

A talajok globális szén-dioxid-tárolási potenciálja becslések szerint évi 2-5 milliárd tonna CO2-t jelent. A fenntartható talajművelés önmagában több millió tonna CO2-t takaríthat meg.

gardener_rak_bed.jpg

A talaj létünk alapja

A talajok szabályozzák az anyag- és energiakörforgást, élelmiszert és takarmányt termelnek, épületek alapjául szolgálnak, nyersanyagokat tartalmaznak, valamint természeti és kultúrtörténeti információkat tárolnak. A talaj a Föld egyik legértékesebb kincse, és az egyik legbecsesebb, amit meg kell védenünk: ez a létünk alapja. A mindennapi életben a talajra gyakran nem fordul figyelem, még akkor sem, ha tele van élettel.

  • Élelmiszereink 95 százaléka a talajban terem.
  • A humuszos talaj a súlyának 3-5-szörösét képes tárolni.
  • A világ talajai 2700 milliárd tonna szenet tárolnak – körülbelül háromszor annyit, mint a légkörben.
95
százaléka élelmiszereinknek a talajban terem
2700
milliárd tonna szenet tárolnak a világ talajaiban - körülbelül háromszor annyit, mint a légkörben.
100
millió baktériumot tartalmazhat egy gramm talaj 4000-7000 különböző fajjal.

Az élet körforgása

A humuszképződés a talajban végbemenő folyamatos átalakulási folyamat. Ez a kulcsa az egészséges talajnak, amely akkor válik termékenyebbé, ha az élőlények közössége, az úgynevezett talaj táplálékhálózata együttműködik. Ezek az apró élőlények és mikroorganizmusok lebomlanak és elkeverednek a talajban, háromdimenziós talajszerkezeteket alkotva. Az úgynevezett agyaghumusz-komplexek sok pórussal, járattal és üreggel rendelkeznek a levegő és a víz számára. Az élőlényeknek elegendő levegőt biztosítanak a lélegzéshez, a növények gyökereinek pedig vizet és helyet a növekedéshez. Az agyaghumusz-komplexek nedvesen tartják a talajt, lazábbá, porózusabbá és stabilabbá teszik azt.

A humuszban gazdag talajok ellenállóbbak a szél- és vízerózióval, a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Sok mindent meg kell tenni az talajvilág számos teremtményének megóvása érdekében, időt és megfelelő tápanyagokat kell adni nekik, hogy támogassuk értékes munkájukat.

  • A bolygónk összes élőlényének1/4-1/3 -a a talajban él.
  • A talaj térfogatának 40-60 százalékát a pórustér, azaz a talajrészecskék közötti tér teszi ki.
  • Egy 1 négyzetméternyi talaj is már rengeteg földigilisztának ad otthon. Egymás mellett felsorakoztatva több mint 1000 kilométer hosszúak is lehetnek.
gardener_with_seedlings.jpg
seedlig_on_soil.jpg
wheelbarrow_next_to_field.jpg

Élet a talajban: elképesztően változatos

Egy maréknyi talaj egy maréknyi élet. Sehol nem ennyire sűrű az élet. Néhány földigilisztát, csigát és bogarat leszámítva azonban az élőlények túlnyomó többségét alig látjuk. Pedig a talajban a fajok óriási sokfélesége van jelen. A tudósok megszámolták a talajban élő egyes organizmusokat, és megállapították, hogy a biológiai sokféleség sehol sem nagyobb, mint a talajban. Számtalan növény, állat, gomba és mikroorganizmus dolgozik a föld alatt, hogy az elhalt szerves anyagot humusszá alakítsa. Hozzájárulnak az egészséges, termelékeny ökoszisztémához. Egy köbméter egészséges talaj – képzeljük el a talajt egy kockában, amelynek minden oldala egy méter hosszú – több mint 5000 milliárd élő szervezetnek ad otthont. Összehasonlításképpen: a Földön 7,8 milliárd ember él.

Bár a talaj biodiverzitása még mindig kevéssé ismert, a tudósok tudják, hogy a talaj leggyakoribb lakói a növényi és állati mikroorganizmusok. Egy gramm talaj 100 millió baktériumot tartalmazhat, 4000-7000 különböző fajjal. A gombákkal és algákkal együtt összetett vegyületeket, például fehérjét, cellulózt és lignint bontanak le, hogy új tápanyagokat hozzanak létre, amelyek táplálékot biztosítanak a növények számára – a komplex táplálkozási kapcsolatok saját kis univerzuma.

greenhouse.jpg

Hogyan teszik a földigiliszták termékennyé a talajt

A földigiliszták döntő szerepet játszanak a talaj termékenységében. A talajrétegek között vándorolva méteres mélységű alagutakat ásnak, amelyeket nyálkájukkal stabilizálnak. Ezek az alagutak egészen az alapkőzetig érhetnek. A levegő és a víz beáramlik az üregekbe, és helyet biztosít a növényi gyökerek számára a terjedéshez. A gyökerek a növényi maradványokat a mélyebb talajrétegekbe szállítják, így a humusztartalom itt is megnő. A földigiliszták szó szerint megművelik, fellazítják és levegőztetik a tömörödött talajt. Minden mezőgazdasági eszköznél aprólékosabban dolgoznak, a növényi maradványokat és a talajrészecskéket keverik össze. Ezenkívül a földigiliszták mindent megemésztenek a talajban. Bélrendszerükben a szerves anyagok ásványi anyagokkal és mikroorganizmusokkal egyesülnek. A kertészek nagyra értékelik az ürüléküket, a növényeknek pedig szükségük van rájuk: a növények táplálásához nélkülözhetetlenek a mikro- és makrotápanyagokkal, például nitrogénnel, magnéziummal és foszforral dúsított agyag-humusz komplexek.

A talaj minden sokfélesége ellenére véges, értékes erőforrás. 5 cm talaj előállítása 1000 évig is eltarthat. Csak a termékeny talaj képes hosszú távon táplálni minket, és a természet alapjául szolgálni.

 

Organizmusok, amelyek 1 négyzetméter egészséges talajban, 30 centiméter mélyen élhetnek:

  • 60 000 000 000 000 baktérium
  • 1 000 000 000 000 gomba
  • 500 000 000 állati egysejtű
  • 10 000 000 fonálféreg
  • 1 000 000 alga
  • 150 000 atka
  • 100 000 ugróvillás
  • 25 000 fehér féreg
  • 200 földigiliszta
  • 200 légylárva
  • 150 százlábú
  • 100 bogár
  • 50 szárazföldi ászkarák
  • 50 pók
  • 50 csiga

 

Egészséges talaj: klímavédelem a föld alatt

A talaj és az éghajlat kölcsönösen befolyásolják egymást. A szakértők feltételezik, hogy az éghajlatváltozás felgyorsítja a talajromlási folyamatokat, ami a talajból történő CO2-szivárgás növekedését eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a CO2-kibocsátás erősíti a globális felmelegedést. A talajlakó szervezetek aktivitása azonban számos más tényezőtől, például a víz és a tápanyagok elérhetőségétől függ, ami megnehezíti az előrejelzéseket. Egy dolog egyértelmű: az egészséges talajok jobban tárolják a CO2-t, és ezáltal közelebb visznek minket az éghajlatvédelmi célok eléréséhez.

A növényvédő szerek, a műtrágyák és a nehéz mezőgazdasági gépek azonban károsítják a talajt, ami több tonna üvegházhatású gáz kibocsátását okozza. Az intenzív talajművelés felbontja az agyaghumusz-komplexeket, feltárva és lebontva a bennük lévő szerves anyagot. Emellett több oxigén jut a talajba, ami serkenti a talaj mikroorganizmusait, és aktívabbá teszi őket az értékes humusz visszafordíthatatlanul CO2-dá történő feldolgozásában. A talajvízszint csökkentése a nedves réteken a szántóföldek létrehozása érdekében gyengíti a talajt. Ezután a mikroorganizmusok gyorsan lebontják a talaj szénkészletét.

Becsült globális szénkészletek:

  • 38 000 milliárd tonna az óceánokban.
  • 2700 milliárd tonna a talajban.
  • 780 milliárd tonna a légkörben.
  • 575 milliárd tonna a növényzetben.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 31 százalékát közvetlenül a mezőgazdaságnak és a földhasználat változásának tulajdonítja.

pn_garden_bed.jpg

A jelenlegi helyzet: veszélyeztetett talajok

Első pillantásra egy maréknyi talaj nem tűnik soknak. Barna darabkák, néhány kő, talán gyökértörmelék, és ha szerencséd van, egy földigiliszta is ott tekereg benne. De mennyire egészséges a talaj – a baktériumok, bogarak és számos más élőlény otthona?

Mennyire egészséges a talaj?

A talaj egészségének megítéléséhez el kell gondolkodnunk azon, hogy mire van szüksége a föld alatt élő földigilisztáknak és más keményen dolgozó egyedeknek a jó élethez. Először is, egész évben szükségük van táplálékra: szeretik a növényeket, a növényi maradványokat és még a komposztált trágyát is. Nem szeretik a mérgeket, vagy ha az otthonukat felforgatják, vagy tömörítik. A talaj felszántása a függőlegesen elhelyezkedő talajrétegeket összekeverheti. A felszínen hirtelen nem marad táplálék, ami kiéhezteti az olyan alomlebontókat, mint a csigák, százlábúak, bogarak és szárazföldi ászkarákok.

Csak Németországban körülbelül 46 különböző földigiliszta-faj létezik. Az intenzíven művelt földeken csak néhány faj aktív. A többi növény nem képes túlélni a puszta, kimerült talajban, legyen szó kertről vagy szántóföldről. Ez azt jelenti, hogy nem tudják ellátni központi feladatukat, a talaj levegőztetését és az árvízvédelmet.

  • Az európai talajok 45 százaléka minőségi veszteséget mutat, amit az alacsony szervesanyag-tartalom bizonyít.
  • Az előrejelzések szerint évente 60 000-400 000 tonna mikroműanyag landol Európa földjein, és több százezer tonna szennyvíziszappal terítik.
  • A Balti-tenger 70 000 négyzetkilométernyi talaját biológiailag halottnak tekintik. Az ok: a mezőgazdaságból származó túlzott nitrogén- és foszforszint.
seedlings_in_tray.jpg

Leromlott vagy elhalt talaj

Európa talaja nyomás alatt van. Életereje a vegyszeres műtrágyák és permetezések, a túlzott használat és az erózió miatt egyre csökken, amelynek szakkifejezése a talajromlás. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a legtöbb talaj humusztartalma 2 és 10 százalék között van. Ezt a vékony réteget úgy használjuk, mintha kimeríthetetlen forrás lenne – évente több mint 20 milliárd tonna termőföldet veszítünk el.

Maga a talaj növénytakarót akar, de az emberek megtagadták ezt a védelmet, így hatalmas kiterjedésű, kopár mezőgazdasági területeket tettek ki a szélnek és a víznek. Erodálják a talajt, hatalmas porfelhőkben fújják vagy mossák el a termékeny réteget.

A talajromlás hatásai

Máshol az emberek ráépítenek a talajra és lezárják azt, ezzel helyrehozhatatlanul tönkretéve a talajt. A túllegeltetés és az erdőirtás szintén károsítja a talajt. A leromlott talaj már nem tudja betölteni többszörös funkcióját, elveszíti az esővíz felszívásának és a talajba vezetésének képességét. Évről évre hallunk a hatásokról a médiában: a talajvízszint süllyed.

  • világszerte 2000 millió hektárnyi talajt érint az ember okozta talajromlás.
  • Az EU-ban évente 970 millió tonna termőföldet mosnak el a heves esőzések.
  • A világ eredetileg mezőgazdasági művelésre használt földterületeinek ¼-e súlyosan károsodott vagy elpusztult.
  • 4 millió hektárt érint a talaj szikesedése, főként a mediterrán és kelet-európai országokban.
  • Csak Németországban naponta 60 hektár beépítetlen területet alakítanak át lakások és utak céljára – ez évente majdnem 31 000 futballpálya.
hd_hands_touching_flowers_in_soil.jpg

Ipari mezőgazdaság: a talaj túlzott igénybevétele

Dús zöld rétek, hullámzó gabonamezők, pompás kukoricaszárak és sárga repce, ameddig a szem ellát: a látvány lenyűgöző. A látszat azonban csalóka: egy szántóföld bujasága semmit sem mond a föld alatti talaj állapotáról. A termőföldek már régóta nem jelentenek tápanyagban gazdag alapot az egészséges növénynövekedéshez. Ez azért van, mert az ipari mezőgazdasági rendszerek nem fenntartható módszereket, hanem szintetikus szereket használnak. A növényvédő szerek a talajbaktériumok és a földigiliszták által végzett természetes kártevőirtás helyébe léptek. A természetes tápanyagok újrahasznosítását mesterséges műtrágyákra cserélték. A monokultúrák, a szántás és a műtrágyázás rövid távon növelheti a terméshozamot, de hosszú távon a talaj egészsége és termékenysége szenved. A talaj fokozatosan pusztán tartóaljzattá degradálódik.

  • A Földön mintegy 1400 millió hektárnyi szántóföld található.
  • Évente 10 millió hektár értékes mezőgazdasági terület vész el.
  • Németországban 16,7 millió hektár földterületet használnak mezőgazdasági célra.
  • Ennek 8 százaléka biogazdálkodásból származik.

Bodenatlas 2015, Der Boden (Susanne Dohrn), Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) GmbH, Deutsche Welle, Deutscher Landwirtschaftsverlag, Deutschlandfunk, Energiewende-Magazin 6/2020, Europäische Umweltagentur, FiBL, Johann Heinrich von Thünen-Institut, Julius Kühn-Institut, Kreo 01/2020, Max-Planck-Gesellschaft, Nature & More, oekolandbau.de, Saatgut (Anja Banzhaf), Save Our Soils, Slow Food, Statista, Stiftung Wissenschaft und Politik, Umweltbundesamt, Was ist und wie entsteht Humus? (Schnug / Haneklaus), World Ocean Review, WWF, Zukunftsstiftung Landwirtschaft (Wege aus der Hungerkrise, 2013)

Szöveg: Susi Lotz