tudatos várandósság

Egy fa a babádnak

Ismered azt a szokást, hogy a baba születése alkalmából fát ültetnek? Rávilágítunk erre a hagyományra és elmondjuk, hogy ez miért függ össze a méhlepénnyel. Régen gyakran a méhlepényt is elásták és egy különösen gyümölcsöző fa nőtt rajta.

Egy fa a babának

A baba születése nagyon fontos esemény az életedben. Új taggal bővült a család. Talán ennek jelképeként szeretnél egy fát ültetni? A fa együtt fog nőni a babával, mély gyökereket ereszt, és az évek során nagy és erős lesz. Ez lehet egy almafa, amely gyümölcsöt fog teremni, vagy egyszerűen csak a kedvenc fád.

A méhlepény fontossága

Régen a méhlepényt a fával együtt elültették a földbe. Mert a méhlepény egy lenyűgöző szerv, és elágazásaival együtt még egy kicsit úgy is néz ki, mint egy fa. A méhlepény a fogantatást követő néhány héttől a terhesség végéig mindent biztosít a babának, amire szüksége van. Egyszerre veszi át a gyermek tüdejének, májának, veséjének és belső elválasztású mirigyeinek funkcióit és kapcsolatot, ugyanakkor elválasztást is képez anya és gyermeke között. A magzatburok hozzátapad, és a magzatvízzel védőburkot képez. A baba megszületése után a méhlepény lassan leválik a gyorsan zsugorodó méhfalról és egy összehúzódás segítségével megszületik. Az utószülés szó nem igazán illik erre a csodálatos, sokoldalú és csodálatra méltó szervre. Ma általában kórházi égetőkben ártalmatlanítják. Ez azonban nem volt mindig így.

Szokások és hagyományok

A 19. századig természetes volt, hogy a méhlepényt elásták. Ez a szokás hosszú időn keresztül a világ minden táján jelen volt. Már évezredekkel ezelőtt is mumifikáltan megőrizték a fáraók méhlepényét. Mielőtt az orvostudomány alaposabban megvizsgálta volna, ennek a szervnek a jelentősége a sok ezer év alatt, a kinézetében rejlett. A finom vérerek úgy ágaznak el rajta, mint egy életfa. Ez a kinézet egyénileg minden gyermeknél más és más és lebilincselő. Megállapították, hogy az embrió és a méhlepény ugyanabból a megtermékenyített petesejtből keletkeznek.

Spirituális szempontból mindkettőnek egy lelke van, és a méhlepény lelke a gyermek születésével együtt hal meg. Minden bizonnyal innen származnak a temetkezési hagyományok.