A különböző temperamentumok - a gyermekek jobb megértése

Egyes gyerekek pimaszak, kísérletező kedvűek, extrovertáltak és vadak, míg mások félénkek, csendesek vagy gyengédek. Már csecsemőkorban előtérbe kerülnek a gyermekek különböző jellemvonásai. Mind a négy alapvető temperamentummal rendelkezünk, de különböző mértékben fejeződnek ki. Így nem csoda, hogy még a testvérek is nagyon különbözőek. A különböző temperamentumok tanításának köszönhetően ezt jobban tudjuk osztályozni, és így egyénileg is tudunk reagálni a gyermekek igényeire. Gyakran van két olyan temperamentum, amely különösen erős. Ha ezeket ismerjük, akkor megadhatjuk gyermekünknek a fejlődéséhez szükséges kereteket, bátoríthatjuk és támogathatjuk.

Ezért érdekes a Waldorf-nevelésben a különböző temperamentumokról avagy vérmérsékletről szóló tanítás.

A kolerikus temperamentum erős akaratú, energikus gyermekben mutatkozik meg, aki bátran, félelem nélkül és magabiztosan járja az útját. A magas kolerikus szinttel rendelkező gyermekek igényesek és könnyen stimulálhatóak. Hevesen fejezik ki nemtetszésüket, és fizikailag is aktívak lesznek. Ezért nyugodt, kontrollált reakciókra van szükségük a gondozóik részéről, hogy visszanyerjék nyugalmukat. Már csecsemőként is szükségük van egyrészt védett környezetre a pihenéshez, másrészt elegendő ösztönzésre és kihívásra ahhoz, hogy energikus és gyakran gyors fejlődésükben előre haladhassanak.

A szangvinikus temperamentumú gyermekek nagyon gondtalanok, és megfertőznek minket vidámságukkal és társaságközpontúságukkal. Kíváncsisággal mozognak az életben, sokféle érdeklődést mutatnak, és örülnek az új tevékenységeknek. Ellenpontként azonban sok pihenésre és alvásra van szükségük. Mert ezek a gyerekek gyakran nem veszik észre, hogy túlstimulálják magukat. Ezért jót tesz nekik a nyugodt környezet, különösen azért, hogy estére feldolgozzák az izgalmas nap sok-sok benyomását.

Azok a vasárnapi gyerekek, akik nagyon barátságosak, türelmesek és alkalmazkodóképesek, nagy valószínűséggel különösen kifejezett flegmatikus temperamentummal rendelkeznek. Könnyen elégedettek, és különleges nyugalmat mutatnak, ami a fejlődés nyugodtabb vagy lassabb ütemében is megnyilvánul. Ezért a gyermek lassabb fejlődése miatt nem kell aggódni, mindent a saját tempójában fog csinálni. A kapcsolat szempontjából kedvező, ha megértést mutatunk, ugyanakkor finoman bátorítjuk a gyermeket játékra és interakcióra, hiszen ő is nagyon el tud merülni.

Különösen melankolikus temperamentumot mutatnak azok az érzékeny gyerekek, akik kevésbé társaságkedvelőek. Félénkségük abban is megnyilvánul, hogy nem szívesen mennek oda másokhoz. A melankolikus temperamentumú gyerekek alaposan feldolgozzák az élményeket, és előfordul, hogy hosszan tartó hatást fejtenek ki, és csak később vezetnek erős reakciókhoz, például hosszan tartó síráshoz. Ezért érzékeny, megértő és ugyanakkor humoros környezetre van szükségük ahhoz, hogy elfogadva érezzék magukat.