Hogyan határozzák meg a mindennapok a gyermekkort?
A rituálék bizalmat teremtenek
A rituálék nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is praktikusak: Szilárd keretet adnak számunkra, hogy tovább tudjunk haladni, amikor a napok néha nehezebbek. Struktúrát és keretet biztosítanak számunkra. Sok gyermek élvezi, ha a folyamatok ugyanazok maradnak, és a helyzetek kiszámíthatóak. Este megvacsorázunk, fogat mosunk, esti mese vagy még egy kis ölelkezés. Az ilyen következetes rutinok lehetővé teszik a gyermek számára, hogy alkalmazkodjon ahhoz, ami következik.
Az apró dolgok értéke
Különösen a gyerekek számára az apró dolgok gyakran értékesebbek, mint a nagy gesztusok. Időt szánni arra, hogy megfigyeljen egy csigát vagy egy fáról fára ugráló mókust. Süssetek együtt tortát, és hagyjátok, hogy a gyermek aktívan részt vegyen benne. Néha egyszerűen csak jó, ha a gyermek ott ül veled, és nézi, ahogy játszol - különösebb cselekvés nélkül, csak úgy, hogy ott van. Ezek a mindennapi pillanatok teszik ki a gyermekkor varázsát és a meleg érzést. Ezekre az apró, figyelmes mindennapi dolgokra kell összpontosítanunk a figyelmünket.
„A boldog gyermekkor a mindennapi életben zajlik. A jó, bizalomteljes biztonságérzet mindenekelőtt az apró dolgokból fakad, nem pedig a különösen nagy gesztusokból.”
−
A kötődés nyelve
A mindennapi cselekvések mellett a mindennapi nyelv is lényeges eleme a gyermekkornak. Megbecsüléssel beszélni egy gyerekkel azt jelenti: Meghallgatni és hagyni, hogy befejezze, hogy érdeklődjön az elhangzottak iránt, hogy kérdéseket tegyen fel. Ez minket felnőtteket is arra késztet, hogy figyeljünk arra, milyen szavakat használunk a gyermekekkel szemben, és hogyan kommunikálunk. Mondjuk-e például, hogy "kérem" és "köszönöm", és kérünk-e bocsánatot, ha hibát követtünk el? Beszélünk-e elismerően? Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk valóban megértsen és meghallgasson minket, fontos, hogy szemmagasságba kerüljünk vele, és tisztán beszéljünk. A szobán átkiabált utasítást gyakran figyelmen kívül hagyják. A mindennapi életet a nyelvünk alakítja. Figyeljünk tehát a szavainkra a mindennapi mondatokban és az olyan rutinszerű cselekvések során is, mint az öltözködés, a pelenkázás vagy más ápolási helyzetek. Szavainkkal és figyelmünkkel együttérző családi mindennapokat teremthetünk.